Ádám nemzetsége a Séth ágán; a Noéig való pátriárkák
"Ez az Ádám nemzetségének könyve. A mely napon teremté Isten az embert, Isten hasonlatosságára teremté azt. Férfiúvá és asszonnyá teremté őket, és megáldá őket és nevezé az ő nevöket Ádámnak, a mely napon teremtetének. "
(1Móz 5: 1, 2)
Ismét visszautal az Írás az ember teremtetésére. Láthatjuk, hogy Istenhez hasonló embert alkotott. Nem volt benne semmi hamisság. Bár szabad akarata folytán meg volt az esélye arra, hogy válasszon; vagy jót, vagy rosszat cselekszik-e. Ez a teremtés tehát már az égben megkezdődött. Majd vágyai alapján egyre sűrűbb és sűrűbb megnyilvánulás vette kezdetét – mindaddig, míg annak sűrűsége megvakította őt. Már csak hit-szemeivel láthatta a valót, azt viszont megcsalta egy lázadó angyal. Előbb tehát ember volt. S azután a materializált föld. Ez utóbbit azért alkotta az Isten, hogy a materializált embert a neki megfelelő környezetbe helyezhesse. Először nem is emberi formája volt. Minden egyes korszak alkalmával a földön akkor élő leginkább uralkodó biotikai faj testét öltötte magára, s szaporodott el a földön. Hisz az isteni parancs szerint neki kellett uralkodnia az összes többi faj fölött.
Így fokozatosan testet öltött mind a 400 000 féle emberi testforma, amely ma létezik. Az állatvilágban ma is megtaláljuk ennek nyomait egyes rovarfajok, delfinek és egyéb szervezett társadalomban élő állatok között. De ilyenek voltak még korábban az egysejtűek is, amelyek továbbszerveződve, együttműködve létrehozták a ma élő állati, növényi és emberi testek szerkezetét. Még korábban, pedig az égitestek szervezettségében, az energia-lényekben és szellemtestekben találjuk meg az emberi lélekszikrákat. Az ezeréves Bhráman-életből hat napra volt szükség ahhoz, hogy ezek a formák elérjék a mai megnyilvánulási szintet. A hetedik Bhráman-napon, pedig a jelenlegi csillag-kor 27-ik emberi korát éljük. Ezt az időt a Biblia úgy írja le, hogy a vas már elegyedik az agyaggal. Láthatjuk is, hogy vasszerkezeteket már műanyagok számtalan fajtájával keverik, vagy helyettesítik. Ez az a kor, amely romba döntetik, s követi a 28-ik Manu Arany-kora. Ezt kell ezzel a tanulmánnyal is megalapozni. A 27-ik Manu-nap Arany-kora viszont nem Ádámmal kezdődött. Vele az emberi teremtés kezdődik. A 26-ik Mnu-nappnak a világméretű Vízözön vetett véget. Így a 27-ik Manu nem más, mint Noé. A jelenlegi világ emberi ősatyja Noé, szanszkritül Aráddharéra; akkádul Up-Napisti, és sorolhatnám még más ősi nyelveken a nevét. Mind azt jelenti, hogy Hittel ragyogó, vagy Ragyogó Hitű.
" Élt vala pedig Ádám száz harmincz esztendőt, és nemze fiat az ő képére és hasonlatosságára és nevezé annak nevét Séthnek. "
(1Móz 5: 3)
Érdekes, hogy itt Ádám esetében is azt a kifejezést használja az Írás, mint a Teremtőnél. 'Saját képére és hasonlatosságára'. Ádám eredetileg tökéletes volt, most viszont bűnös, tökéletlen. Azon túl van már egy bizonyos formájú megnyilvánulása. Így ezután utódja, Séth is ezt a formát örökli, és eredetileg tiszta szívet, ami viszont nyilván hajlamos a rosszra is. Így részben neveltetésén, részben Séth egyéni döntésein múlik, hogy ki is lesz belőle. Ez esetben persze az isteni kegy is közrejátszik, hisz a Teremtő egy új vérvonalat kíván előkészíteni a leendő 'Maghoz'.
A továbbiakban a 'Mag'-hoz vezető vérvonal egyedi tagjait, fogjuk megvizsgálni Noéig. Ha Noé a 27-ik Manu (vagyis világkorszakának emberi ősatyja), akkor Séth nyilván a 19-ik. Az itt leírt évszámok nem a mai földi esztendők. A Biblia értelmezése szerint egy nap annyi, mint ezer esztendő. Ádámnak viszont a bűnbeesése napján, vagyis ezer éven belül meg kell halnia. Ugyanez vonatkozik természetesesen a tökéletlen utódaikra is. Ők születésüktől fogva bűnösök, tehát ezer éven belül meg kell halniuk. Ez az időszak persze a teljes és hatalmas világegyetem évezredére vonatkozik.
"És telének Ádám napjai, minekutánna Séthet nemzette, nyolczszáz esztendőre, és nemze fiakat és leányokat."
(1Móz 5: 4)
Minden Manu addig kormányozza a földet, míg valamely gyermeke alkalmassá nem válik erre a feladatra, vagy az ő világa a gonoszság eláradásával, a Káli-yugával (hanyatló korral) véget nem ér. Ekkor a Teremtő a kiválasztott által menti át a föld emberiségét, és ennek már felépített pozitívumait a következő korszakra, s őt nevezi ki új Manunak, vagyis az illető kor új ősatyjának. Minden egyes Manu-kor végén (vagy ha kell, a korszakok végén is) ő maga vagy képviselője száll le a földre valamely reinkarnáció formájában, hogy megvédje szolgáit, és elpusztítsa ellenségeit. Így ezek az egyének és korok egymástól jól elkülönülnek, s nem gátolják a vérvonal továbbfejlődését, és a Mennyei Királyság felállítását. (Megjegyzendő, hogy akik materializálásunkban tevőlegesen részt vettek, a Nibirun élnek. Ennek a bolygónak egy esztendeje megfelel kb. 3600 földi évnek.)
"És lőn Ádám egész életének ideje kilenczszáz harmincz esztendő; és meghala."
(1Móz 5: 5)
Egy-egy Manu-nap több millió évig tart, így egy-egy ősatya (mivel a teste is véges) testi halála után felsőbb bolygókra (régióba, helyzetbe, létsíkra, dimenzióba) kerülve fejti ki hatását, munkásságát fia és további leszármazottai hasznára. Majd félisteni vagy szellemi életük egy Bráhman-életen, vagyis 1000 Bráhman-éven belül véget ér. Jelenleg a 7-ik ilyen Brahman-évezredben élünk. Ezeket az időket próbálja itt láttatni a földi árnyékvilág. Ezért ilyen nehéz megérteni.
"Éle, pedig Séth százöt esztendőt, és nemzé Énóst."
(1Móz 5: 6)
Tudjuk, ez az az Énós, akinek napjaiban elkezdték segítségül hívni a Jehova nevet. Ez a név, akárcsak Krisnáé vagy Allahé, megtisztítja a szívet a romlottságoktól. E jelen Káli-yugában, ennek a hirdetése, éneklése, dicsőítése az egyetlen lehetőség az isteni cél eléréséhez. Életünk rövidsége és az óriási démoni befolyás miatt más módszerek, mint a hosszú meditálás, az égőáldozatok vagy a templomi imádat már nem vezetnek eredményre. Ezt a módszert tehát a Teremő már Énósnak megtanította sok-sok korral ezelőtt. Ő, pedig a tanítványi láncolaton keresztül továbbítja hozzánk, vagyis a megmentői vérvonalon keresztül. Figyeljük őket tovább!
" És éle Séth, minekutánna Énóst nemzette, nyolczszáz hét esztendeig; és nemze fiakat és leányokat. És lőn Séth egész életének ideje kilenczszáz tizenkét esztendő; és meghala. Éle, pedig Énós kilenczven esztendőt, és nemzé Kénánt. És éle Énós, minekutánna Kénánt nemzette, nyolczszáz tizenöt esztendeig, és nemze fiakat és leányokat. És lőn Énós egész életének ideje kilenczszáz öt esztendő; és meghala. Éle, pedig Kénán hetven esztendőt, és nemzé Mahalálélt. És éle Kénán, minekutánna Mahalálélt nemzette, nyolczszáz negyven esztendeig; és nemze fiakat és leányokat. És lőn Kénán egész életének ideje kilenczszáz tíz esztendő; és meghala. Éle, pedig Mahalálél hatvanöt esztendőt, és nemzé Járedet. És éle Mahalálél, minekutánna Járedet nemzette, nyolczszáz harmincz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat. És lőn Mahalálél egész életének ideje nyolczszáz kilenczvenöt esztendő; és meghala. Éle, pedig Járed százhatvankét esztendőt, és nemzé Énókhot. És éle Járed, minekutánna Énókhot nemzette, nyolczszáz esztendőt; és nemze fiakat és leányokat. És lőn Járed egész életének ideje kilenczszáz hatvankét esztendő; és meghala. Éle, pedig Énókh hatvanöt esztendőt, és nemzé Methuséláht. És járt Énókh az Istennel, minekutánna Methuséláht nemzette, háromszáz esztendeig; és nemze fiakat és leányokat. És lőn Énókh egész életének ideje háromszáz hatvanöt esztendő. És mivel Énókh Istennel járt vala; eltűnék, mert Isten magához vevé."
(1Móz 5: 7-24)
Itt álljunk meg egy percre. Láthattuk eddig, hogy minden Ádámtól származó tökéletlen ember egy Brahman-megnyilvánuláson belül meghal. Beleolvad Brahmanba, teljesen megszűnik egyéni önvalóját tekintve.
Énókh viszont más volt. Igaz ugyan, hogy ő is Ádám tökéletlen leszármazottja, mégis gyermekségétől fogva arra törekedett, hogy Annak akaratát cselekedje, Aki megalkotta őt. Istennel járt. Háromszázhatvanöt évnyi élet után olyan tökéletesen képes volt lemondani tettei gyümölcséről és tiszta szívből szolgálni Teremtőjét, hogy nem volt szüksége további inkarnációkra a fejlődéséhez. Már ilyen korán kilépett a vágyaiból épített testéből. S így Isten közvetlen szolgálatába léphetett egy örökké tartó élet reményében. Most is ott van. (Érdekességként említem, hogy a Nibiru bolygó teljes egy éve éppen annyi földi év <364,…> amennyi napból áll egy földi esztendő.)
"Éle, pedig Methusélah száz nyolczvanhét esztendőt és nemzé Lámekhet."
(1Móz 5: 25)
Nem tévesztendő össze a Káin ágán született Lámkkel. Az Káin szépöccse volt, két felesége volt, és ifjat ölt. Ez a Lámekh viszont Séth ágán a nyolcadik generáció Manuja, vagyis a nyolcadik emberi világrend ősatyja.
" És éle Methusélah, minekutánna Lámekhet nemzette, hétszáz nyolczvankét esztendőt; és nemze fiakat és leányokat. És lőn Methusélah egész életének ideje kilenczszáz hatvankilencz esztendő; és meghala."
(1Móz 5: 26, 27)
Őt nevezzük Matuzsálemnek. Ő a földön leghosszabb ideig élt ember.
"Éle, pedig Lámekh száz nyolczvankét esztendőt, és nemze fiat. És nevezé azt Noénak, mondván: Ez vígasztal meg minket munkálkodásunkban s kezünk terhes fáradozásában e földön, melyet megátkozott az Úr. És éle Lámekh, minekutánna Noét nemzette, ötszáz kilenczvenöt esztendőt; és nemze fiakat és leányokat. És lőn Lámekh egész életének ideje hétszázhetvenhét esztendő; és meghala."
(1Móz 5: 28-31)
És elérkeztünk Noéhoz, aki a jelenlegi emberi világrend ősatyja lesz. Lámekh volt ennek a világrendnek az előkészítője. Ezt jól mutatja életének ideje is, a 777 év. Mint korábban már említettük, a hetes szám a szellemi tökéletességet, teljességet szemlélteti. Hogy itt háromszor is ismétlődik, az viszont azt jelenti, hogy a Teremtőnél elvégeztetett a dolog. Biztosan bekövetkezik az, amihez a hármas egységet kapcsolja. Itt a heteshez köti. Lámekh által készítette elő azt a világrendet, amely a szellemi teljességet foglalja magába. A következő kor (a mostani) fogja megvalósítani ezt az elméletet. Vagyis ennek a kornak a végére meg fog nyilvánulni az a teremtésmű, amely már nem fogja többé felborítani a szellemi világbirodalom rendjét. Ezt a tervrendszert Lámekh által dolgozta ki, és a Noétól folytatódó vérvonalban fogja beteljesíteni napjainkban. Tudnunk kell, hogy már be is teljesítette. Felállította azt a tökéletes Mennyei Királyságot, amely végérvényesen tisztázza a felmerült vitakérdéseket; tökéletes védelemben részesíti az Isten szolgáit fönn az égben, és itt a földön. Végérvényesen eltörli a gonoszságot (előbb a mennyben, majd a földön); illetve kiépíti a mennyben és a földön egyaránt azt a Paradicsomot, amely szeretett teremtményei javát és megelégedését szolgálja – ha már anyagi testet kívántak ölteni. Erről persze a későbbiekben még bővebben lesz szó. Mindenesetre Lámekh élete ezt tökéletesen szimbolizálja.
"És mikor Noé ötszáz esztendős volt, nemzé Noé Sémet, Khámot és Jáfetet."
(1Móz 5: 32)
Noé ötszáz éves korára nemzette a vérvonal következő elemét. Ők hárman is alkalmasak lehetnek a vérvonal továbbvitelére, így majd későbbi viselkedésük fogja meghatározni, hogy melyiküket választja Isten e nemes célra.
És most tekintsük meg a legutóbbi világrend végét. Igen izgalmas lesz!
